Author: lendvai.emese

flow

Mikor láttad utoljára teljes flow-ban a gyereked

Van az a pillanat, amikor a gyerek annyira belemerül valamibe, hogy szinte megszűnik körülötte a világ. Nem hallja, ha szólítod, nem zavarja, ha elsötétedik a szoba, és még az éhséget vagy a fáradtságot is elfelejti. Csak ő van és az a tevékenység, amiben teljesen elveszik. Ez a flow-élmény – és gyerekként még sokkal könnyebben átéli, mint felnőttként. De mikor láttad utoljára a saját gyermeked így? Lehet, hogy akkor, amikor órákon át építette a legóvárost. Vagy amikor rajzolás közben egymás után

Tovább olvasom »
vegrehajto-funkciok

Miért tart órákig egy egyszerű feladat?

Kívülről gyakran halogatásnak vagy lustaságnak látszik, amikor egy egyszerűnek tűnő feladat a gyerekkel pl. hozd le a táskád, írjuk meg a matekleckét, pakold el a ruháidat stb. többórás küzdelemmé válik. A valóság azért ennél jóval összetettebb. Az egyik legfontosabb tényező a végrehajtó funkciók zavara. Ezek azok a képességek, amelyek segítenek a tervezésben, a feladatok elindításában és a fókusz megtartásában. Ha gyengülnek, a feladat már a kezdeteknél elakadhat. A hiperfókusz szintén gyakori jelenség: ilyenkor valaki egy apró, sokszor irreleváns részletbe ragad

Tovább olvasom »
megiteltetes

Megítéltetés

Egy ADHD-s gyerek mellett szülőnek lenni nemcsak hétköznapi kihívásokkal jár. Az ember folyamatosan egyensúlyozik a gyereke érdekeinek képviselete és a túlzott szülői beavatkozás között. Meg kell tanulnia kiállni, konfrontálódni, újra és újra elmondani ugyanazokat a dolgokat – akkor is, ha elege van belőle vagy kínosnk érzi. Mert egy olyan társadalomban, ahol a neurodiverzitás még mindig nem része az alapvető megértési keretnek, a csend gyakran a gyerek rovására megy. Mégis fontos különbséget tenni: nem minden konfliktusos szülő azonos. Nem minden panaszkodás

Tovább olvasom »
maszkolas

Maszkolás

Mi az a maszkolás, és miért fontos szülőként tudni róla? Ha ADHD-s gyereked van, valószínűleg sokszor hallottad már: „De hiszen olyan ügyes az iskolában!” vagy „Nálunk mindig udvarias!”. Aztán hazajön, és teljesen kimerült, esetleg kiborul. Mi történik ilyenkor?  A maszkolás azt jelenti, hogy a gyerek elrejti az ADHD-s tulajdonságait, és úgy próbál viselkedni, ahogy elvárják tőle – még akkor is, ha ez rengeteg energiájába kerül. Nem tudatos hazugság ez, inkább egy túlélési stratégia: „Ha mások nem veszik észre, hogy kilógok

Tovább olvasom »
maszk-nelkul

Maszk nélkül

Sokan, akik ADHD-val élnek, már egészen kicsi koruktól kezdve megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak a környezetükhöz. Ez azt jelenti, hogy gyakran elnyomják a természetes reakcióikat, vagy éppen olyan viselkedést vesznek fel, amiről azt gondolják, hogy megfelel az elvárásoknak. Ez a fajta állandó odafigyelés rendkívül kimerítő, hiszen minden pillanatban koncentrálni kell arra, hogyan hatnak másokra. Amikor azonban valaki úgy dönt, hogy leteszi ezeket a láthatatlan szerepeket, és inkább a saját igényeit, kényelmét és idegrendszeri működését helyezi előtérbe, akkor történik meg az igazi felszabadulás.

Tovább olvasom »
lustasag

Lustaság

Időnként eljutunk arra a pontra, hogy úgy érezzük, a gyerekünk nem akarja a kötelességét elvégezni, egyszerűen lusta, vagy hogy hisztizik, hogy ne kelljen tanulni. Pedig lehet, hogy amit lustaságnak látunk, valójában végrehajtási nehézség. Különösen, ha ADHD vagy más idegrendszeri eltérés áll a háttérben. A lustaság hagyományos értelmezésben azt jelenti: tudnám, képes lennék megcsinálni, de nem akarom. A lustaság döntés kérdése. Olyasvalami, amikor az ember képes lenne cselekedni, de nem veszi rá magát, mert kényelmesebb mást vagy éppen   semmit csinálni.

Tovább olvasom »
kovetkezetesseg

Következetesség kontra merevség

Szülőként sokszor azt halljuk, hogy legyünk következetesek. Hogy az ad biztonságot. Hogy a határok tartása nyugalmat és kiszámíthatóságot teremt a gyereknek. És ez így is van; egészen addig, amíg a következetesség nem válik merevséggé. Én is így gondolkodtam évekkel ezelőtt. Az egyik fiamnak az óvoda és az iskola elején nehézségei voltak a társas kapcsolódásban; nem visszahúzódó volt, épp ellenkezőleg: túl hirtelen, túl darabosan, túl követelőzően közeledett a többiekhez. Hadonászott, csapkodott, amit sokszor félreértettek, és emiatt nem is nagyon mertek vele

Tovább olvasom »
konyvmoly

Könyvmoly

Nyár. Napfény, strand, frissítő fagyi – és könyvkupacok a gyerek éjjeliszekrényén, amiket boldogan olvas végig… Ugye nálatok is így van? Ja, nem. Ezzel majd egy másik életemben fogok dicsekedni. A gyerekeim hárman összesen nem olvastak annyi könyvet egész életükben, mint én ennyi idősen egy nyáron. De ha ráfanyalodnak, akkor is kínszenvedés. Szóval, ha nálatok is hasonló a helyzet, megnyugtatlak: nem vagytok egyedül. Rengeteg ADHD-s gyerek (és felnőtt!) küzd az olvasással, és ennek nem a lustaság az oka. Az olvasás számukra

Tovább olvasom »
komment

Komment

Tegnap egy eseményem alatt megjelent a klasszikus: „Két nagy pofon megoldaná az ADHD-t.” És sajnos nem csak egy ember gondolja így. Még ma is találkozom olyan pedagógusokkal, szülőkkel, ismerősökkel, akik hasonlóan vélekednek. És persze sokszor olyanokkal is, akik így nőttek fel, és ezt a mintát viszik tovább. Ez nem véleménykülönbség. Ez egy olyan mondat, ami azonnal áldozattá teszi a gyereket, és hibáztathatóvá a szülőt. Ez nem nevelési irányzat, hanem az erőszak igazolása. Mögötte pedig nagyon gyakran ott van az a

Tovább olvasom »
iskolakezdes

Iskolakezdés

A legtöbb szülő ismeri azt az érzést, amikor reggel még ki sem nyitotta rendesen a szemét, de a gyerek már száz kérdéssel, ellenkezéssel vagy késlekedéssel borítja fel az indulást. ADHD-s gyereknél ez a káosz még inkább felerősödik. A jó hír, hogy kis előkészítéssel sok feszültséget lehet megelőzni. 1. Ne egyszerre keljetek Ha együtt ébredtek, te még félig álomban próbálsz működni, a gyereked pedig már teljes figyelmet igényel. Ez a helyzet garantáltan káoszt szül. Inkább kelj fel 15–20 perccel korábban: 2.

Tovább olvasom »