Az ADHD és depresszió kapcsolata sokkal gyakoribb, mint azt a legtöbben gondolnák. Amikor ADHD-ról beszélünk, általában a figyelemzavarra, a hiperaktivitásra vagy az impulzivitásra gondolunk. Pedig az ADHD és depresszió gyakran együtt jelenik meg, és ez jelentősen megnehezítheti az érintettek életét.
Az ADHD önmagában is komoly kihívás, de ritkán jár egyedül. Nagyon gyakran társul hozzá egy vagy több más pszichiátriai állapot is. Ezt nevezzük komorbiditásnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a depresszió.
Kutatások szerint az ADHD és depresszió együttes előfordulása gyermekeknél és felnőtteknél is lényegesen gyakoribb, mint az átlagpopulációban. Éppen ezért fontos, hogy szülőként, pedagógusként vagy érintettként felismerjük a figyelmeztető jeleket.
Az ADHD és depresszió kapcsolatának nincs egyetlen oka. Több biológiai, pszichológiai és társas tényező együttesen növeli a kockázatot.
Sok ADHD-val élő ember már gyermekkorától kezdve azt éli meg, hogy gyakrabban hibázik, többször kap kritikát, nehezebben felel meg az iskolai vagy társadalmi elvárásoknak. Ezek az ismétlődő negatív élmények hosszú távon jelentősen befolyásolhatják az önértékelést.
Ha mindehhez még kezeletlen ADHD is társul, az évek során könnyen felhalmozódhatnak azok a kudarcélmények, amelyek depresszív tünetek kialakulásához vezethetnek.
Az ADHD-val élők idegrendszere többek között a dopamin szabályozásában is eltérően működik.
A dopamin fontos szerepet játszik a motivációban, a jutalomérzésben és az öröm megélésében.
Amikor ennek a rendszernek a működése ingadozik, könnyebben jelenhet meg lehangoltság, motiválatlanság vagy akár az üresség érzése is.
Önmagában ez természetesen még nem jelent depressziót.
Ha azonban tartós stresszel és folyamatos kudarcélményekkel társul, az ADHD és depresszió kapcsolata egyre erősebbé válhat.
Sok ADHD-val élő gyermek és felnőtt nap mint nap olyan feladatokkal küzd, amelyeket mások látszólag könnyedén megoldanak.
Elfelejti a házi feladatot.
Nem találja a kulcsát.
Lecsúszik a határidőkről.
Nehezebben szervezi meg a mindennapjait.
Kívülről ezek apróságnak tűnhetnek.
Belül azonban könnyen kialakulhat az érzés:
„Miért nem vagyok olyan, mint a többiek?”
Ez az állandó összehasonlítás hosszú távon jelentősen roncsolhatja az önértékelést.
Az ADHD egyik kevésbé ismert sajátossága az érzelemszabályozás nehézsége.
Sokan intenzívebben élik meg az örömöt.
De ugyanilyen intenzíven élik meg a csalódást, a szégyent vagy a kudarcot is.
Mintha egy érzelmi hullámvasúton ülnének.
Ehhez társulnak a végrehajtó funkciók nehézségei is.
Amikor valaki nehezebben tervezi meg a feladatait, nehezebben kezd bele egy teendőbe vagy nehezebben talál kiutat egy problémából, könnyebben beleragadhat a negatív érzelmi állapotokba.
Az ADHD és depresszió kapcsolatában a társas élményeknek is nagy szerepük van.
Az impulzivitás.
A félreértések.
Az elutasítás.
A kiközösítés.
A sok negatív visszajelzés.
Mindezek idővel társas elszigetelődéshez vezethetnek.
Sokan ilyenkor még erősebben próbálnak megfelelni.
Még többet vállalnak.
Még keményebben hajtják magukat.
Ez azonban könnyen vezethet kimerüléshez, kiégéshez, végül pedig depresszív tünetekhez.
Az ADHD és depresszió együttese nem mindig látványos.
Nem minden gyermek sír sokat vagy zárkózik be.
Néha csak azt vesszük észre, hogy elveszíti az érdeklődését azok iránt a dolgok iránt, amelyeket korábban szeretett.
Vagy állandóan fáradtnak tűnik.
Esetleg gyakran mondja magáról, hogy buta, ügyetlen vagy értéktelen.
Szülőként az egyik legtöbb, amit tehetünk, hogy csökkentjük a folyamatos kritikát és a túlzott elvárásokat.
Segítünk neki felismerni az erősségeit.
Elfogadjuk, hogy hibázhat.
És olyan biztonságos közeget teremtünk, ahol nem a teljesítménye alapján érzi magát szerethetőnek.
Ha a lehangoltság tartósan fennáll.
Ha a gyermek már nem örül azoknak a dolgoknak sem, amelyeket korábban szeretett.
Ha megváltozik az alvása vagy az étvágya.
Ha visszahúzódóvá válik.
Vagy ha önértékelése látványosan romlik.
Ilyenkor érdemes gyermekpszichiáterhez vagy klinikai szakpszichológushoz fordulni.
Az ADHD és depresszió együttes kezelése sokszor jelentősen javíthatja az életminőséget.
Az ADHD és depresszió gyakran együtt jelenik meg, de ez nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlen a depresszió kialakulása.
A korai felismerés, az ADHD megfelelő támogatása, a reális elvárások, a pozitív visszajelzések és a biztonságos családi légkör mind olyan védőfaktorok, amelyek csökkenthetik a kockázatot.
Ne feledd: az ADHD-val élő gyermeknek nem tökéletesnek kell lennie. Sokkal fontosabb, hogy azt élhesse meg, hogy hibáival együtt is szerethető, értékes és képes fejlődni.
Gyakori az ADHD és depresszió együttes előfordulása?
Igen. Az ADHD és depresszió együttes előfordulása gyermekeknél és felnőtteknél is gyakoribb, mint azoknál, akik nem élnek ADHD-val.
Minden ADHD-val élő ember depressziós lesz?
Nem. Az ADHD önmagában nem okoz depressziót, de bizonyos biológiai és környezeti tényezők növelhetik a kialakulásának kockázatát.
Mit tehet a szülő a megelőzésért?
A reális elvárások, a támogató kommunikáció, az önbizalom erősítése, a pozitív visszajelzések és a megfelelő szakmai segítség időben történő igénybevétele jelentősen csökkentheti a kockázatot.
A depresszió és az ADHD kapcsolatáról közérthető, ugyanakkor kutatásokra épülő összefoglalót olvashatsz a CHADD (Children and Adults with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder) oldalán, amely kitér a komorbiditások gyakoriságára és jelentőségére is:
ADHD and Coexisting Conditions
https://chadd.org/about-adhd/coexisting-conditions/
Ha szeretnél még több gyakorlati kapaszkodót az ADHD-s hétköznapokhoz, olvass tovább a Káoszklán blogon! Ha pedig úgy érzed, jól jönne személyre szabott támogatás, ismerd meg konzultációs és coaching lehetőségeimet is.
Kövess a közösségi felületeimen is, ahol további gondolatokkal, hasznos kapaszkodókkal és friss Káoszklán tartalmakkal várlak.
