Az ADHD és kiégés kapcsolatáról legtöbbször felnőttek kapcsán beszélünk, pedig a túlterhelés nemcsak a munkahelyen jelenhet meg. Az ADHD és kiégés már gyermek- és serdülőkorban is kéz a kézben járhat, ha a gyermek hosszú időn keresztül olyan elvárásoknak próbál megfelelni, amelyek meghaladják az idegrendszere aktuális terhelhetőségét.
Szülőként én is megtapasztaltam, hogy az ADHD és kiégés megelőzésének egyik legfontosabb kulcsa nem az, hogy még többet teljesítsünk, hanem hogy időben felismerjük: néha másik útra kell lépnünk.
Amikor az egyik fiamnál elérkezett a fakultációválasztás ideje, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egy emelt szintű érettségire felkészítő heti plusz 6–8 tanóra egyszerűen túl nagy terhelést jelentene számára.
Pontosan ismertük már a működését.
Nagyjából az első három-négy tanórában tud igazán jól figyelni.
Utána az idegrendszere fokozatosan elfárad.
Egy napi hét-nyolc órás terhelés nála nem fejlődést, hanem kimerülést eredményezett volna.
Ezért nem a hagyományos utat választottuk.
Olyan felkészülési módot kerestünk, amely alkalmazkodik az ő működéséhez.
Nem azért, mert kevesebbet várunk tőle.
Hanem azért, hogy elkerüljük az ADHD és kiégés ördögi körét.
A másik fiam egészen más helyzetben volt.
Ő a tanulás mellett komoly sportcélokat is kitűzött maga elé.
Nála végül az egyéni tanrend bizonyult működőképesnek.
Az SNI alapján biztosított heti tíz egyéni óra sokkal hatékonyabbnak bizonyult számára, mint napi hét tanórát végigülni egy zsúfolt osztályban.
Nyugodtabbak lettek a napjai.
Kevesebb lett a felesleges stressz.
Maradt energiája a sportra.
És ami talán a legfontosabb: sokkal kisebb lett az esélye annak, hogy a folyamatos túlterhelés miatt kialakuljon az ADHD és kiégés.
Az évek során néhány dolog különösen sokat segített nekünk.
1. Merj nemet mondani
Nem kell minden lehetőséget megragadni.
Nem kell ugyanazt az utat választani, mint a többiek.
Az ADHD-s gyermek számára sokszor éppen az a legjobb döntés, ha egy újabb terhelés helyett a mentális egészségét választjuk.
A „nem” sokszor nem lemondás.
Hanem védelem.
2. A pihenést ne csak végkimerüléskor engedd meg
Sokáig mi is azt hittük, hogy majd akkor pihenünk, ha már minden kész.
Ma már tudjuk, hogy ez nem működik.
A rövid pihenők nem elveszik az időt.
Hanem energiát adnak a következő feladathoz.
Az ADHD és kiégés megelőzésében ez az egyik legfontosabb szemléletváltás.
3. Építsetek be mini-szüneteket
Az ADHD-s agy hosszú ideig tartó, folyamatos koncentrációra ritkán képes.
Néha elég néhány perc.
Egy kis nyújtózás.
Egy pohár víz.
Egy séta.
Egy rövid beszélgetés.
Ezek az apró szünetek segítenek újratölteni a figyelmet.
4. Tervezz pufferidővel
Ha egy feladat első ránézésre egy órának tűnik, könnyen lehet, hogy másfél lesz belőle.
Ma már szinte mindenhez hozzáadunk egy kis tartalékidőt.
Így kevésbé stresszes a csúszás.
Kevesebb a kudarcélmény.
És sokkal ritkábban érezzük azt, hogy állandóan rohanunk.
5. Legyen minden nap „semmittevés-idő”
Ez talán furcsán hangzik.
Pedig tudatosan szükség van rá.
Legyen minden nap egy olyan időszak, amikor nincs teljesítménykényszer.
Nincs tanulás.
Nincs különóra.
Nincs megfelelés.
Csak pihenés.
Az ADHD és kiégés megelőzéséhez ez legalább olyan fontos, mint a jól szervezett napirend.
6. Az energia számít, nem csak az idő
Régen azt gondoltam, a legnehezebb feladattal kell kezdeni a napot.
Nálunk ez nem vált be.
Sokkal jobban működik, ha először egy közepesen nehéz feladat ad lendületet.
Utána jöhet a legfontosabb.
A nap végére pedig maradnak az egyszerűbb teendők.
Nemcsak az időnket kell beosztani.
Hanem az energiánkat is.
Sok szülő fél attól, hogy ha csökkenti a terhelést, akkor a gyermeke lemarad.
Én ma már inkább attól félnék, hogy túlterheljük.
A kiégésből ugyanis sokkal nehezebb visszaépülni, mint egy lassabb tanulási tempót behozni.
A személyre szabott megoldások nem kivételezést jelentenek.
Hanem azt, hogy figyelembe vesszük azt, hogyan működik a gyermek idegrendszere.
Az ADHD és kiégés nem elkerülhetetlen.
Sokszor éppen azokkal a döntésekkel előzhető meg, amelyek első pillantásra szokatlannak tűnnek: kevesebb terhelés, több pihenés, reálisabb elvárások és személyre szabott megoldások.
Nem az a cél, hogy az ADHD-s gyermek ugyanúgy működjön, mint mindenki más.
Hanem az, hogy olyan környezetet teremtsünk számára, amelyben hosszú távon is megőrizheti a kíváncsiságát, az egészségét és az örömét a tanulásban.
Okozhat kiégést az ADHD gyermekkorban is?
Igen. Az ADHD és kiégés nemcsak felnőtteknél jelenhet meg. A tartós túlterhelés, az állandó megfelelési kényszer és a folyamatos kudarcélmények gyermekeknél is idegrendszeri kimerüléshez vezethetnek.
Honnan tudhatom, hogy túlterhelt a gyermekem?
Ha tartósan fáradt, ingerlékeny, csökken a motivációja, gyakoribbak az érzelmi kiborulások, vagy már azokhoz a tevékenységekhez sincs kedve, amelyeket korábban szeretett, érdemes átgondolni, nem túl nagy-e a terhelése.
Nem lesz hátránya, ha kevesebbet vállal?
Nem feltétlenül. Sok ADHD-s gyermek éppen akkor tud jobban fejlődni, ha a terhelése az idegrendszeréhez igazodik, és marad energiája a pihenésre is.
Ha érdekesnek találtad az ADHD és kiégés cikket, akkor ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:
Az ADHD-val összefüggő mentális kifáradásról és arról, hogy miért merülnek ki könnyebben sokan az ADHD-val élők közül, közérthető összefoglalót találsz itt: https://www.additudemag.com/burnout-adhd-adult-stress-pressure/?utm_source=chatgpt.com
Ha szeretnél még több gyakorlati kapaszkodót az ADHD-s hétköznapokhoz, olvass tovább a Káoszklán blogon! Ha pedig úgy érzed, jól jönne személyre szabott támogatás, ismerd meg konzultációs és coaching lehetőségeimet is.
Kövess a közösségi felületeimen is, ahol további gondolatokkal, hasznos kapaszkodókkal és friss Káoszklán tartalmakkal várlak.
