Ha azt mondanám, hogy egy gyakori ADHD-val vagy autizmussal együtt járó jelenségre gondolok, amely sok szülő számára egyszerre lenyűgöző és rémisztő, valószínűleg sokan rögtön a szenzoros ingerkeresésre gondolnának.
A szenzoros ingerkeresés ADHD-ban gyakran úgy jelenik meg, hogy a gyermek folyamatosan új ingereket keres. Mozog, mászik, pörög, egyensúlyozik, ugrál, mindent kipróbál, és mintha minden hétköznapi helyzetből kalandot szeretne varázsolni.
Egyszer nálunk is pontosan ez történt.
A képen, amit akkor készítettem, az egyik gyermekem éppen lelkesen segített a reggeli rántotta elkészítésében.
Pontosabban… a saját, meglehetősen kreatív módján.
A tojást úgy verte fel, hogy közben az egész teste dolgozott, mintha nemcsak a kezének, hanem minden izmának szüksége lett volna arra az élményre.
Gyorsan lefotóztam a jelenetet, mielőtt arra jut, hogy a következő lépést már a csillárról lógva kellene kipróbálni.
Közben pedig azon mosolyogtam magamban:
„Biztos leesett egy kicsit a dopaminszintje.”
Az ADHD egyik fontos idegrendszeri sajátossága, hogy az agy jutalmazási rendszere másképpen működik.
A dopamin szerepe kiemelkedő a figyelem, a motiváció és az érdeklődés fenntartásában.
Amikor kevésbé izgalmas a környezet, sok ADHD-s gyermek ösztönösen elkezd olyan tevékenységeket keresni, amelyek több ingert biztosítanak.
Ez nem tudatos rosszalkodás.
Nem figyelemfelkeltés.
Hanem az idegrendszer természetes válasza arra, hogy „több inputra” van szüksége.
Kisebb gyermekeknél ez gyakran jelenik meg folyamatos mozgásban.
Mászás.
Pörgés.
Ugrálás.
Hintázás.
Egyensúlyozás.
Mindent megérinteni.
Mindent kipróbálni.
Kamaszkorban azonban sokszor más formát ölt.
Lehet parkour.
Gördeszka.
Mountain bike.
Extrém sportok.
Vagy egyszerűen olyan közlekedési stílus, amitől a szülő szíve kihagy néhány ütemet.
Kisvárosban élünk.
Időnként megállítanak az utcán:
„Ugye tudja, hogyan közlekednek a fiai biciklivel?”
Ilyenkor általában azt szoktam mondani:
„Ha egy kicsit szeret, inkább ne mondja el.”
Őszintén szólva nekem már az is extrémsport, hogy az édesanyjuk vagyok.
Az ingerkeresés önmagában nem probléma.
Sőt.
Gyakran ugyanennek köszönhető a kíváncsiság, a kreativitás, a rugalmasság és a bátorság is.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy az impulzivitással együtt járva nagyobb kockázatvállaláshoz vezethet.
Egyes fiatalok hajlamosabbak lehetnek veszélyesebb helyzeteket keresni.
Mások később könnyebben sodródhatnak szenvedélybetegségek felé, mert azok is intenzív jutalmazó ingereket nyújthatnak.
Éppen ezért fontos, hogy már gyermekkorban segítsünk megtalálni azokat a biztonságos tevékenységeket, amelyek megfelelő mennyiségű élményt és mozgást biztosítanak.
Könnyű megijedni attól, amikor egy ADHD-s gyermek állandóan mozog, új dolgokat próbál ki vagy mindenből kalandot csinál.
Pedig ugyanennek az idegrendszeri működésnek van egy másik oldala is.
Fantázia.
Kreativitás.
Rugalmas gondolkodás.
Humor.
Kíváncsiság.
Gyors alkalmazkodás.
Sok olyan tulajdonság, amely később óriási erőforrássá válhat.
Talán nem az a cél, hogy ezeket kiirtsuk.
Hanem az, hogy megtanítsuk biztonságos mederbe terelni őket.
A szenzoros ingerkeresés ADHD-ban sokszor furcsának vagy túlzónak tűnhet a környezet számára. Valójában azonban egy idegrendszeri sajátosság megnyilvánulása, amely mögött gyakran fokozott ingerigény és a dopaminrendszer eltérő működése áll.
Ha megértjük, mi mozgatja ezt a viselkedést, könnyebb lesz nem pusztán problémát látni benne, hanem felismerni azokat az erősségeket is, amelyek ugyanebből a működésből fakadnak.
Mert néha valóban elég egy rántottakészítés ahhoz, hogy rájöjjünk: ugyanazt a világot nézzük, csak nem ugyanúgy éljük meg.
Mi az a szenzoros ingerkeresés?
A szenzoros ingerkeresés azt jelenti, hogy valaki intenzívebb mozgási, tapintási, egyensúlyi vagy más érzékszervi ingereket keres, mert ezek segítik az idegrendszere optimális működését.
Minden ADHD-s gyermek ingerkereső?
Nem. Az ADHD nagyon változatos képet mutat. Vannak, akik inkább ingerkeresők, mások bizonyos ingerekre kifejezetten érzékenyek, és sokaknál a kettő egyszerre is jelen lehet.
Összefügg a dopaminnal?
A kutatások szerint az ADHD-ban szerepet játszik a dopaminrendszer eltérő működése, amely befolyásolhatja a motivációt, a jutalmazást és az újdonságkeresést is.
Ha érdekesnek találtad szenzoros ingerkeresés ADHD-ban témájú cikket, akkor ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:
A szenzoros feldolgozásról és az ingerkereső viselkedésről közérthető összefoglalót találhatsz a Child Mind Institute oldalán, amely gyermekpszichológiai és fejlődésneurológiai témákban nemzetközileg ismert, hiteles forrás:
https://childmind.org/article/sensory-processing-issues-explained
Ha szeretnél még több gyakorlati kapaszkodót az ADHD-s hétköznapokhoz, olvass tovább a Káoszklán blogon! Ha pedig úgy érzed, jól jönne személyre szabott támogatás, ismerd meg konzultációs és coaching lehetőségeimet is.
Kövess a közösségi felületeimen is, ahol további gondolatokkal, hasznos kapaszkodókkal és friss Káoszklán tartalmakkal várlak.
