Kategória: Társadalom és szemléletformálás

Neurodiverzitás

Az ADHD zavar vagy neurodiverzitás?

ADHD: valóban zavar, vagy a rendszer nincs jól beállítva? Az ADHD zavar vagy neurodiverzitás? Ez a kérdés az elmúlt években egyre gyakrabban merül fel szakmai körökben is. Míg korábban az ADHD-ra szinte kizárólag rendellenességként tekintettek, ma már egyre többen vetik fel, hogy érdemes más szemszögből is megvizsgálni ezt az állapotot. Az ADHD zavar vagy neurodiverzitás kérdése nem csupán tudományos vita. Meghatározza azt is, hogyan tekintünk önmagunkra, a gyermekeinkre és arra a világra, amelyben élünk. Évtizedeken keresztül természetesnek vettük, hogy az

Tovább olvasom »
lustasag

Lustaság

Időnként eljutunk arra a pontra, hogy úgy érezzük, a gyerekünk nem akarja a kötelességét elvégezni, egyszerűen lusta, vagy hogy hisztizik, hogy ne kelljen tanulni. Pedig lehet, hogy amit lustaságnak látunk, valójában végrehajtási nehézség. Különösen, ha ADHD vagy más idegrendszeri eltérés áll a háttérben. A lustaság hagyományos értelmezésben azt jelenti: tudnám, képes lennék megcsinálni, de nem akarom. A lustaság döntés kérdése. Olyasvalami, amikor az ember képes lenne cselekedni, de nem veszi rá magát, mert kényelmesebb mást vagy éppen   semmit csinálni.

Tovább olvasom »
en-ertem-hogy-adhd-s

Én értem, hogy ADHD-s, de…

Van egy mondat, amitől ADHD-s szülőként a világból is ki tudnék futni. Így kezdődik: „Én értem, hogy ADHD-s, de…” Innen általában valami olyasmi következik, ami világosan mutatja, hogy az illető valójában távolról sem érti. Az egyik kedvenc klasszikusom ebben a műfajban például egy tanárnőtől származik: „Én értem, hogy ADHD-s, de miért viselkedik így?” Ez a mondat ugye  maga a pontos definíciója annak, amikor valaki a közelében sem jár a megértésnek. Az ADHD ugyanis éppen arról szól, hogy a gyerek (vagy

Tovább olvasom »
attitud

Attitűd

ADHD-szülőnek lenni – vagy egyáltalán egy ADHD-s ember mellett élni – óriási kihívás. Nem csoda, ha az embernek néha muszáj kieresztenie a gőzt. Erre jók a közösségek, az online csoportok, a baráti beszélgetések. Fontos, hogy legyen hol ventillálni. De észrevettem, hogy ennek megvan a veszélye is: könnyen beleragadunk egyfajta „panaszkultúrába”. Amikor már nem arról szól a kommunikáció, hogy támogatjuk egymást, hanem arról, hogy kinek mi lehetetlen. Mint egy verseny: kinek a sorsa a legnehezebb, ki küzd a legtöbbel. Őszintén mondom:

Tovább olvasom »
adhd-es-onzes

ADHD és önzés

Sokan úgy érzik, hogy az ADHD-s emberek önzőek, mert közbeszólnak, elfelejtenek dolgokat, vagy mindig a saját történeteiket mesélik. Valójában ezek a viselkedések nem önzésből fakadnak, hanem az ADHD-hoz kapcsolódó idegrendszeri sajátosságokból. Az ADHD a végrehajtó funkciókat érinti, mint a figyelem, a memória, az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás. Amikor ezekben nehézségek jelentkeznek, könnyen félreérthető helyzetek alakulnak ki. Az impulzivitás miatt például gyakran közbevágnak, a munkamemória gyengesége pedig okozhat feledékenységet vagy késéseket. Sokszor az is félreértéshez vezet, ha valaki a saját élményeit

Tovább olvasom »
blog

ADHD és a gázláng-effektus

Az ADHD-val élők gyakran sebezhetőbbek a pszichológiai manipuláció különböző formáival szemben. Ennek kapcsán írok ma nektek a gázláng-effektusról (gaslighting). Aktualitását az is indokolja, hogy elkezdtek megjelenni az írásaim alatt hasonló szólamok, amelyekre túl nagy hangsúlyt ugyan nem fektetnék, de azért olyan módon mégis szeretnék reagálni, hogy legyünk tisztában a hátterével. Ez a manipulációs mód ugyanis arra készteti az áldozatot, hogy megkérdőjelezze saját valóságérzékelését, emlékeit és ítélőképességét. Az eredmény: fokozott bizonytalanság, önbizalomcsökkenés és könnyebb irányíthatóság. Az ADHD-s tünetek könnyen manipulálhatók. A

Tovább olvasom »