Szenzoros élménykeresés

A rejtvény leírása a következő: gyakori ADHD-s vagy autizmus spektrumzavarral együtt járó tünet és 12 betű. Biztos kitaláltátok, ez a szenzorosság.

Amit a képen láthattok, az egy segítőkész gyerek, amint az anyukája keze alá dolgozva felveri a tojást a reggeli rántottához. Olyan szenzorosan élménykereső módon. Sietve lefotóztam, nehogy mire észbe kapok, a csillárról lógva is kipróbálja, de közben az futott végig az agyamon, hogy biztosan leesett kicsit a dopaminszintje szegénynek.

Ilyenkor az történik, hogy unatkozni kezd, majd ezerrel rááll a hiánypótlásra (a legkézenfekvőbb egyébként egy érintőképernyő, de ha az egyed korosabbnak számít pl. Z generációs, megeshet, hogy sporttal, mozgással jutalmazza magát). Legjobb, ha valami extremitás van benne, de ha mondjuk nincs a közelben egy downhill-pálya, megteszi egy nullkezezés vagy egykerekezés, esetleg parkourozás is átmenetileg. Kisvárosi lévén előfordul, hogy megállítanak az utcán, vajon tudom-e, hogy a fiaim hogy közlekednek biciklivel. Ilyenkor általában megkérem az illetőt, hogy ha van benne egy kis szeretet irántam, inkább ne mondja el. Tudom, van ennél felelősebb szülői magatartás, de azért nekem a létük önmagában is elég extrémsport.

A létezésnek ez a módja sokak számára kívül esik a normalitáson, hiszen az unalomra való hajlam könnyen kalandvágyat ébreszt, az impulzivitás, a vadság és a hirtelen döntések pedig saját maga, de akár mások számára is kockázatos szituációkat eredményezhetnek. Sokszor hiányoznak belőlük a gátlások, ami ugyancsak rémületet, elutasítást válthat ki környezetünk introvertált vagy szorongó tagjaiból. Sajnos az ingerek bármi áron való „levadászása” a szenvedélybetegségek felé is elsodorhatja az erre hajlamos fiatalokat.

De nézzétek meg: micsoda fantázia, micsoda rugalmas gondolkodás, sokszínűség és humor!

Próbáljuk megérteni egymást!