•
A mai gyerekek gyakran kritizált önállótlansága sok tényező együttes hatásának eredménye, amelyeket a társadalmi változások, a nevelési szokások és a technológiai fejlődés is befolyásolnak. Hogy a legkézenfekvőbbeket említsem, a technológiai függőség, a kudarcélményektől, kényelmetlenségektől való túlzott szülői védelem, a túltervezett napirend, a kevesebb szabad játék, az oktatási rendszer uniformizálása, a családon belüli kevesebb felelősség…
•
Darázsfészekbe nyúlok, de biztos vagyok benne, hogy szinte minden érintett család esetében az egyik legfontosabb kérdést feszegetem: Megéri-e ma Magyarországon diagnosztizál(tat)ni az ADHD-val élő gyerekeket, ill. sajátos nevelési igényről szóló szakvéleménnyel „megtámogatni” őket az iskolában? Szakemberek – részben védve a mundér becsületét – szinte kivétel nélkül arra voksolnak, hogy szükség van diagnózisra és az…
•
A gyerekeimmel való társasjátékozás gondolata sokáig rettegéssel töltött el. Féltékenyen hallgattam a barátnőimet, amint a közös családi társasmaratonokról meséltek. Nálunk leginkább az merült fel, hogy vajon tovább bírjuk-e, mint ameddig az előpakolás tartott, ki fog megsértődni az első 5 percben, miért repülnek a bábuk a falhoz, ill. hogy kinek a fején landol a tábla.…
•
Aki ADHD-val élő iskolás korú gyermeket nevel, az valószínűleg megfogalmazta már magában, hogy az iskola, különösen a közoktatás az ADHD-s csomag egyik legneuralgikusabb területe. Nos, a teljesség igénye nélkül kiemelnék néhányat azok közül a sérelmek közül, amelyek a leggyakrabban hangzanak el az ADHD-s gyerekekkel kapcsolatban: [ ] Lusta, hanyag. – „Nem hiszem el, hogy…
•
A multimodális megközelítést ma az ADHD kezelésének standardjaként tartják számon. Ez a módszer különféle kiegészítő beavatkozási formák kombinálásából áll, válaszul az ADHD-val élő emberek igényeinek sokféleségére és összetettségére. A holisztikus megközelítés célja, hogy a rendellenesség által érintett különböző életterületekre – figyelembe véve a betegek egyéni jellemzőit – hatással legyen. A gyakorlatban a multimodális megközelítés…
•
Ide nézzetek, mit találtam: ADHS graffiti a Budapestről kivezető úton a táblatartó hátuljára fújva. Őszintén fogalmam sincs, ki és miért írta ki ezt a mozaikszót (több dolgot jelenthet), de úgy képzelem, hogy a figyelemzavaros hiperaktivitásra (aminek ez a rövidítése a németben az Aufmerksamkeitsdefizit und Hyperaktivitätssyndrom kifejezésből) akarta felhívni a figyelmet. Ahogy ebben a gyönyörű…
•
A tanítási napok száma tanévenként 176-180 nap. Tantárgyanként legrosszabb esetben 36, heti 2 órás tárgyaknál 72, és így tovább, éves szinten akár 144 tanórával is számolhatunk. Egy tanulócsoportot egy félévben nagyjából a heti óraszámnál eggyel több alkalommal kell az ötös skálán értékelni. Ez azt jelenti, hogy 5 hónap alatt jellemzően 2-5 érdemjegyet illik adni.…
•
Pedagógiai szempontból izgalmas, de megosztó kérdést tett fel egy szülő egy online közösségben a minap. Mire időm lett volna reagálni, kikapcsolta a hozzászólás lehetőségét – vélhetően a heves reakciók miatt -, így a belém szorult gondolatokat itt osztom meg Veletek. A téma szerintem különben is közérdekű, sőt a közelgő kitűnő bizonyítvány-posztok aktualitást is adnak…
•
Oktatási-nevelési kontextusban gyakran hangzik el a kérdés, hogy vajon mitől sokszorozódott meg a nehezen kezelhető (lsd. az eddig megszokott módszerekkel, szemlélettel nem összeegyeztethető) fura gyerekek száma. Nos, sok más tényező mellett ennek egyik oka a mozgáshiány. Persze, inkább evolúciós értelemben, de kétségtelen, hogy ha szülőként tudunk tenni valamit a gyermekeink idegrendszeri érésének elősegítéséért, az…
•
Életem során először a tanítási praxisomban lettem figyelmes arra, hogy nem mindenki szereti azokat a feladatokat, amelyekben szabad kezet kap. Emlékszem, ledöbbentem a felismeréstől, mert triviális dolgok voltak; mondjuk hogy a vers 1-3. vagy 4-6. versszakát tanulod-e meg. Aztán elkezdtem tudatosan is figyelni a jelenséget. Tapasztalatom kiegészült azzal, hogy a gyerekek többsége a kreatív…