A rendszer szerint problémás vagy. De mi van, ha a rendszer téved?

Évtizedeken át elfogadtuk, hogy az ADHD egy zavar; egy homokszem a gépezetben. Egy címke, amit az orvosok azokra ragasztanak, akik nem férnek bele a keretekbe. Hálistennek ma már beszélnek arról is, hogy nem az ADHD-sok működnek rosszul. A világ van rosszul beállítva.
A társadalom évtizedeken keresztül eldöntötte, hogy mi a „normális” és mi a „beteg”. Húztunk egy mesterséges vonalat, és aki azon kívül esett, azt rendellenesnek bélyegeztük. De mi van, ha maga a vonal a hiba? Ha az egész „normális vs. rendellenes” gondolkodásmód megbukott?
Az ADHD nem fekete-fehér. Nincs „betegek” és „egészségesek”, csak különbözőképpen működő elmék. És itt jön a valódi fordulat: nem az ADHD-sok vannak kisebbségben, hanem igazából mindannyian abban vagyunk, hisz mind másképp működünk. A világ, amely a „többséghez” igazodva épült fel, valójában senkinek sem ideális.
A rendszer, amely megpróbál mindenkit egyformává gyúrni, maga omlik össze. Az iskolák, ahol az órák fele fegyelmezéssel telik, a munkahelyek, ahol a legtehetségesebbek szoronganak és kiégnek, a társadalom, amely milliókat kényszerít arra, hogy úgy éljenek, ahogy nem tudnak, elpazarolja a lehetőségeit.
Itt az idő újragondolni mindent. Nem az embereket kell „megjavítani”, hanem a világot kell úgy alakítani, hogy mindenkinek helye legyen benne. Nem több diagnózis kell. Több elfogadás kell. Több rugalmasság. Több megértés.
Lehet, hogy eddig azt hitted, hogy veled van a baj. De mi van, ha mindig is a rendszer volt a probléma?
Az Economist 2024.október 30-i cikke (ADHD should not be treated as a disorder) alapján: https://www.economist.com/…/adhd-should-not-be-treated…
